Hagyma

Avöröshagyma tartalmaz kalciumot, foszfort, káliumot, jódot, szelént, nátriumot, magnéziumot, vasat, rezet, cinket, valamint megtalálható benne a B1, B2. B3, B5, B6 , C-vitamin, folsav , nikotinsav és biotin, flavonoidok is. Jellegzetes íze és illata az allilszulfidnak köszönhető, mely egyben baktériumölő hatással is rendelkezik.

A vöröshagymában lévő adenosin, a thromboxan-szintézis akadályozásával gátolja a vérlemezkék összecsapódását, és olyan összetevőket is tartalmaz, amelyek a vérrögoldó rendszer aktivitását fokozzák.

A vöröshagyma olyan kénvegyületeket tartalmaz, melyek segítenek a Helicobacter Pylori nevű baktérium közömbösítésében.

A hagyma héjában lévő természetes antihisztamin – kvercetin – hatékonyan gátolja azokat az allergiaszerű reakciókat.

A kutatások szerint a vöröshagymában található diallil-szulfid bizonyos fokú védelmet biztosít az emésztőrendszeri daganatok kialakulásával szemben. 

A hagyma tartalmaz bizonyos fitovegyületeket (allicinokat, izotiocianátokat és bioflavionokat /pl. kvertecint/), amelyek olyan enzimek termelésére késztetik a májat, amelyek ártalmatlanná tesznek egyes rákkeltő anyagokat, mások kiürülését meg segítik.

A vöröshagyma magas - oldható és nem oldható - rosttartalmának köszönhetően segít az emésztési problémákban, mint a székrekedés vagy puffadás.

Csökkenti a magas koleszterinszintet, hiszen a nagysűrűségű lipoproteinnek, (HDL-nek) a szintjét növelő kénvegyületei, valamint a kvercetin nevű antioxidánsa segít visszaszorítani a káros LDL koleszterin szintjét a vérben.

A hagyma illóolajai fellazítják a légutakban lerakódott, besűrűsödött nyákréteget.

Egyik hatóanyaga, a difenilamin - a gyógyszerként használt tolbutamidhoz hasonlít – serkenti az inzulin kiáramlását a hasnyálmirigyből.

A fitoncid nevű hatóanyaga gátolja a bélbe jutott kórokozók szaporodását.

Szeleteléskor a hagyma sejtfalai elroncsolódnak, a sejtekből kénvegyület szabadul fel, amely szemünk víztartalmával érintkezve kénsavvá alakul. Ez csípi a szemünket.