
Tartalmaz folsavat, káliumot, ként, jódot, kalciumot, foszfort, vasat, klórt, nátriumot, nagy mennyiségű A vitamint, B1 vitamin komplexet (tiamin), K-vitamint és U vitamint.
Meg kell említeni a fitovegyületeket (glükozinolátok, izotiocianátok, indolok, ditiolok), az antioxidáns C- és E-vitamint, illetve a zöld és vörös fajták színét adó béta-karotint.
Jelentős szerepe van a káposztában lévő polifenoloknak és a klorofillnak is.
Gyógyító hatásához hozzájárul a kén,a klór és a jód. Ez a kombináció teszi lehetővé azt, hogy az emésztőrendszerünk legtökéletesebb gyógyszere legyen.
Megtalálható a káposztában az úgynevezett sulforaphane vegyület is, mely a káposzta kénes tartalmát adja, ezáltal lassítja a daganatok kialakulását és fejlődését.
A káposzta hatásos a petefészek rosszindulatú daganatos betegségeinek megelőzésében.
A káposztában található kálium jó a szívnek, a kalcium a fogaknak és a csontoknak, míg a vas és a zöld növényi színanyag a vérképzéshez szükséges.
A káposzta magas rostanyagtartalma serkenti az emésztést, gyorsítja a béltartalom áthaladását. A zöldségben található kén-aminósav csökkentőleg hat a magas koleszterin szintre.
Glutamin, illetve a nélkülözetlen aminosav tartalma teszi lehetővé, hogy a káposzta a májbetegség gyógyításához is hozzájárul..
A káposztában lévő, csípős ízű mustárolaj antibakteriális hatású, tulajdonképpen természetes antibiotikumnak tekinthető.
Tiocianátot is tartalmaz, amely gyomorfekély esetében jótékony hatású..
A savanyú káposzta különleges előnye, hogy az erjedés során olyan savtermelő, jótékony baktériumok szaporodnak el, amelyek kedvező hatással vannak a bélflórára, megakadályozva más, káros mikrobák megtelepedését.
A vörös színű fajták színét adó festékanyag, az antocián gátolja bizonyos baktériumok, köztük az Escherichia coli. szaporodását.