Vitaminok gyerekeknek A-tól Z-ig

Mennyi vitaminra van szükségük a gyerekeknek?

A vitaminok a gyermek szervezetében is az életfolyamatok szabályozásában vesznek részt, így hatással vannak a szervezel összes működésére. A gyermek megfelelő vitaminellátottságát alapvetően az teszi különlegesen fontossá, hogy az esetleges hiányállapot végső soron a gyermek növekedését, fejlődését érinti károsan. Ennek az általános és hosszú távú következményei pedig könnyen beláthatók.
A felnőttekhez hasonlóan a gyermekeknek is meghatározott mennyiségre van szükségük a vitaminokból az egészség megőrzéséhez, de amíg a felnőtteknél egynapi beviteli értékkel számolhatunk, addig a gyermekeknél a kortól függően több ilyet kell alkalmazzunk.

A következőkben tekintsük át az egyes vitaminokkal kapcsolatos leglényegesebb tudnivalókat a gyermekkori vitaminpótlás szemszögéből!

Zsírban oldódó vitaminok

A zsírban oldódó vitaminokról tudjuk, hogy a szervezetben raktározódnak, ezért túlzott bevitel esetén káros hatásokat, toxikus tüneteket válthatnak ki. Ez igaz, de jó tudni, hogy a napi vitaminszükséglet és a toxikus dózis között azért lényeges eltérés van. Valójában egy kis odafigyeléssel (azzal, hogy a zsírban oldódó vitamint tartalmazó készítményt gondosan elzárjuk a gyermek elől) minimalizálható annak a veszélye, hogy gyermekünk vitaminpótlás kapcsán túladagolást szenvedjen.

A-vitamin(retinol)

Számos funkciója közül a legismertebb a látáshoz kötődik. Mint a szem ideghártyája (retina) fényérzékeny pigmentjének alkotója, központi szerepe van a nappali, az éjszakai és a színlátásban is. Ezen kívül a hámszövet (bőr, nyálkahártyák) épségéhez, működéséhez is nélkülözhetetlen. Hiánya – amely elsősorban étrendi eredetű – szürkületi vakságot, szemszárazságot és egyéb szembetegségeket okoz, valamint lassítja a gyermek növekedését.
A napi szükséglet:
0-3 éves korban 0,4 mg (1333 NE),
4-6 éves korban 0,5 mg (1666 NE),
7-10 éves korban 0,7 mg (2333 NE),
11 éves kor felett lányoknál 0,8 mg (2666 NE), fiúknál 1 mg (3333 NE).
Gyermekeknél heveny mérgezéses tüneteket több mint 100 mg-ot (333 300 NE) bevétele okozhat, folyamatos szedés esetén csecsemőknél napi 6-20 mg (20 000-66 000 NE), nagyobb gyermekeknél általában napi 30-35 mg (kb. 100 000 NE) heteken, hónapokon át történő bevitele okoz túladagolást. A bevitel felfüggesztése után 1-4 héttel a panaszok, tünetek általában spontán megszűnnek.
A táplálkozásban jó A-vitamin-források a máj, a tojássárgája, a tej, a tejtermékek.

D3-vitamin (kolekalciferol)

Legfontosabb funkciója az, hogy egyensúlyban tartja a kalciumháztartást: segíti a kalcium felszívódását és gátolja annak kiválasztását, így biztosítja a gyermek csontképzéséhez nélkülözhetetlen kalcium mindenkori megfelelő mennyiségű jelenlétét. A bőrben is keletkezhet a napfény ibolyántúli sugarainak hatására. Hiánya – amelyet leggyakrabban a nem kielégítő bevitel és a napoztatás mellőzése okoz – gyermekekben angolkórhoz vezet. Ennek megelőzéseképpen kapják a gyermekek a D-vitamin-cseppeket.
A napi szükséglet a növekedés teljes időszakában, 0-18 éves korig naponta 0,01 mg (400 NE).
Túladagolási tüneteket csecsemőknél és gyermekeknél hónapokig szedett napi 0,5-1 mg (20 000-40 000 NE) okoz. Ebből látható, hogy D-vitamin-túladagolás – egyes speciális esetektől eltekintve – a javasoltnál lényegesen nagyobb dózis bevitelével jöhet létre. Azt azonban tudni kell, hogy ennek maradandó következményei is lehetnek (veseműködési zavar, mészlerakódások). Ezért amennyiben a gyermek D-vitamint kap – márpedig gyakorlatilag minden gyermek kap élete első éveiben – fokozottan oda kell figyelni a helyes adagolásra.
A táplálkozásban jó D-vitamin-források a tej és a tejtermékek, a tojás, a máj.

E-vitamin(alfa-tokoferol)

A tokoferolok – melyek közül a legaktívabb az alfa-tokoferol – úgynevezett antioxidáns hatású anyagok, azaz semlegesítik a káros hatású szabad gyököket és védik a sejthártya épségét. Hiányuk többek között idegrendszeri zavarokat és a nemi érés után terméketlenséget okozhat. E-vitamin-hiány elsősorban újszülött korban fordul elő, de felléphet rosszul táplált gyermekeknél is későbbi életkorban.
A napi szükséget: 1 éves korig 3-4 mg (ugyanennyi NE),
2-3 éves korban 5 mg,
4-6 éves korban 6 mg,
7-10 éves korban 7 mg,
11-14 éves korban 8 mg,
15 év felett fiúknál 10 mg, lányoknál 12 mg.
Bár az E-vitamin is zsírban oldódó, nagyobb dózisok (napi több száz mg) adása, tartós szedése sem okoz túladagolást.
A táplálkozásban jó E-vitaminforrások a növényi olajok, a zöld növények, a gabonafélék csírája. Az állati eredetű élelmiszerek E-vitamin-tartalma nagyban függ a takarmányozástól.

K1 és K2-vitaminok(fillokinon, menakinon)

A K-vitaminokat a szervezetben a bélbaktériumok szintetizálják. Nélkülözhetetlenek egyes véralvadási faktorok képzéséhez és a csontszövet kalciumkötéséhez. Hiányukban véralvadási és csontképzési zavarok lépnek fel. Különösen veszélyeztetettek a K-vitamin-hiányra az anyatejjel táplált újszülöttek, mert ennek alacsony a K-vitamin-tartalma, és ekkor a vitamint előállító baktériumflóra még hiányzik a bélből. Ezért kapnak újabban az újszülöttek életük első heteiben K-vitamint. A későbbi életkorokban elsősorban a csökkent étrendi bevitel okozhat hiányt.
A napi szükséglet:
0-6 hónapos korban 5 mg,
7-12 hónapos korban 10 mg,
1-3 éves korban 15 mg,
4-6 éves korban 20 mg,
7-10 éves korban 30 mg,
11-14 éves korban 45 mg,
15 év felett fiúknál 65 mg, lányoknál 55 mg.
A K-vitamin csak igen nagy adagokban okoz túladagolásos tüneteket. Napi 1-2 mg-ot meg nem haladó bevitel mellett túladagolásra nem kell számítani.
A táplálkozásban jó K-vitamin-források a tejtermékek, a káposzta, a saláta, a paraj, a brokkoli és a máj.

Vízben oldódó vitaminok

A legfontosabb, amit a vízben oldódó vitaminokról tudnunk kell, az, hogy a szervezetben csak korlátozott mértékben raktározódnak, ezért rendszeres fogyasztásuk elengedhetetlen a megfelelő működések fenntartásához.

B1-vitamin (tiamin)

Részt vesz a szénhidrát-anyagcsere szabályozásában és az idegrendszer energiaellátásában. Hiánya enyhébb formában fáradtságot, memóriaromlást, alvászavart, nyugtalanságot okoz, súlyos esetben a beriberi nevű betegség fejlődik ki, ami manapság a fejlett országokban ritka, de sajnálatos módon a fejlődő országokban számos gyermeket érint. Mivel a tiamin jórészt a gabonaszemek héjában található, a beriberi elsősorban azokon a területeken fordul elő, ahol túlnyomóan alacsony kiőrlésű gabonát használnak, fogyasztanak (fehér kenyér, fényezett rizs). Kisebb mértékű hiány azonban felléphet erőteljes fizikai munka, lázas állapot, tartós hasmenés kapcsán is.
A napi szükséglet:
0-6 hónapos korban 0,3 mg,
7-12 hónapos korban 0,5 mg,
1-3 éves korban 0,7 mg,
4-6 éves korban 0,9 mg,
7-10 éves korban 1,2 mg,
11 éves kortól lányoknál 1,3 mg, fiúknál 1,4 mg.
Még lényegesen nagyobb adagokban (100 mg) adva sem okoz toxikus mellékhatást. A táplálkozásban jó tiaminforrások a hüvelyesek, a barna kenyér, a máj és az élesztő.

B2-vitamin (riboflavin)

Különböző anyagcsere-folyamatok szabályozásában vesz részt és nélkülözhetetlen a sejtlégzéshez. Hiánya – amelyet leggyakrabban elégtelen táplálkozás okoz – a szájzug nyálkahártyájának berepedéséhez, bőrelváltozásokhoz (vöröses, hámló területek, zsíros faggyúval telt szőrtüszőkkel) vezet.
A napi szükséglet:
0-6 hónapos korban 0,4 mg,
7-12 hónapos korban 0,6 mg,
1-3 éves korban 0,8 mg,
4-6 éves korban 1 mg,
7-10 éves korban 1,4 mg,
11 éves kor felett lányoknál 1,3 mg fiúknál 1,6 mg
(15 év felett 1,7 mg). Túladagolástól még lényegesen nagyobb dózisok (>100 mg) bevételekor sem kell tartani. A táplálkozásban jó riboflavin-források a tej és a tejtermékek, a máj, a hús, a zöldségfélék és a teljes kiőrlésű lisztből készüli pékáruk.

B3- vitamin (niacin)

Nélkülözhetetlen a sejtlégzésben résztvevő enzimek működéséhez. Hiánya – amely leggyakrabban az egyoldalú, kukoricán alapuló táplálkozásra vezethető vissza – a pellagrának nevezett, szájnyálkahártya-, nyelv- és bőrgyulladással, hasmenéssel, zavartsággal és memóriazavarral járó betegséget okozza.
A napi szükséglet:
0-6 hónapos korban 6 mg,
7-12 hónapos korban 8 mg,
l-3 éves korban 9 mg,
4-6 éves korban 11 mg, 7-10 éves korban 16 mg,
11 éves kor felett lányoknál 15 mg, fiúknál 18 mg.
Akár 400-500 mg-os mennyiséget is be lehet venni mellékhatás veszélye nélkül.
A táplálkozásban jó niacinforrások a húsok, a máj, a tej, az élesztő, a zöldség- és gabonafélék (kivétel a kukorica).

B5-vitamin (pantoténsav)

Az úgynevezett koenzim-A alkotójaként számos energiafelszabadító vagy felépítő jellegű biokémiai reakciót szabályoz. Hiánya fáradékonyságot, fejfájást, émelygést, alvászavart, súlyosabb esetben a végtagok zsibbadását, izomgörcsöket okoz. Megfelelően vegyes táplálkozás mellett emberben klinikai hiányállapot ritkán alakul ki. Megerőltető fizikai aktivitás, tartós stresszhelyzet azonban ehhez vezethet.
A napi szükséglet:
0-6 hónapos korban 2 mg,
7 hónapostól 3 éves korig 3 mg,
4-6 éves korban 4 mg,
7-10 éves korban 5 mg,
11-14 éves korban 6 mg,
15 év felett 8 mg.
Nagy dózisai (500 mg) sem okoznak mellékhatást.
A táplálkozásban jó pantoténsav-források a hüvelyesek, a húsok, a máj, a gabonafélék.

B6-vitamin (piridoxin)

Számos anyagcsere-folyamat szabályozásában vesz részt, nélkülözhetetlen az idegrendszer működéséhez, a bőr anyagcseréjéhez és a vérképzéshez. Hiánya leggyakrabban táplálkozási eredetű, bőr- és nyelvgyulladást, vérszegénységet és – különösen csecsemőkben és kisgyermekekben – görcsöket okozhat.
A napi szükséglet:
0-6 hónapos korban 0,3 mg,
7-12 hónapos korban 0,6 mg,
1-3 éves korban 0.9 mg,
4-6 éves korban 1,3 mg,
7-10 éves korban 1,6 mg,
11-14 éves korban 1,8 mg,
15 év felett 2 mg.
Heveny mérgezést nagy dózisban sem okoz. Felnőtteknél igen nagy dózis (200 mg) hosszan tartó szedése kapcsán idegrendszeri mellékhatásokat észleltek. Gyermekeknél ilyen adat nem ismert, mivel azonban a B6-vitamint az ajánlott napi adag sokszorosában hányingercsillapítóként is alkalmazzuk és sok háztartásban megtalálható gyógyszer, gondoskodni kell róla, hogy gyermek ne férhessen hozzá.
A táplálkozásban jó piridoxin-források a húsok, a máj.

B12-vitamin (cianokobalamin, hidroxikobalamin)

Nélkülözhetetlen a sejtek növekedéséhez, a sejtosztódáshoz és a vérképzéshez. A bélcsatorna baktériumai termelik. Hiánya – amely leggyakrabban táplálkozási elégtelenségben (pl. szigorúan vegetáriánus anyák kizárólag szoptatott csecsemőinél), felszívódási zavarban léphet fel – úgynevezett vészes vérszegénységhez vezet.
A napi szükséglet:
0-6 hónapos korban 0,3 µg,
7-12 hónapos korban 0,5 µg,
1-3 éves korban 0,7 µg,
4-6 éves korban 1 µg,
7-10 éves korban 1,4 µg,
11 éves kor felett 2 µg.
Nagyságrendekkel nagyobb dózisban (500 µg) sem toxikus.
A táplálkozásban jó 6B12-vitamin-források az állati eredetű táplálékok (pl. kefir, joghurt, sajtok, húsok, tojás). A növények nem tartalmaznak B12 -vitamint.

Folsav

Bioszintetikus és egyéb átalakító folyamatok nélkülözhetetlen résztvevője. Szükséges többek között a vérképzéshez is. Hiánya – amelyet elsősorban konyhatechnikai veszteség (hosszú idejű főzés) és felszívódási elégtelenség okoz – vérszegénységhez vezet.
A gyermekek napi folsavszükséglete az intenzív növekedés miatt relatíve magas:
0-6 hónapos korban 25 µg,
7-12 hónapos korban 35 µg,
1-3 éves korban 50 µg,
4-6 éves korban 75 µg,
7-10 éves korban 100 µg,
11-14 éves korban 150 µg,
15 év felett 200 µg.
Bár a folsav nagy dózisban sem toxikus, kiegészítésképpen legfeljebb napi 1000 µg (l mg) fogyasztása ajánlható.
A táplálkozásban jó folsavforrások a zöldségek és a főzeléknövények.

H-vitamin (biotin)

A biotin a zsírok és a szénhidrátok anyagcseréjéhez nélkülözhetetlen enzimalkotó. A bélbaktériumok állítják elő. Biotinhiányt mesterséges táplálás, felszívódási zavar okozhat. Tünetei nem jellegzetesek: fáradékonyság, izomfájdalmak, étvágytalanság, esetleg vérszegénység.
A napi szükséglet:
0-6 hónapos korban 10 µg,
7-12 hónapos korban 15 µg,
1-3 éves korban 20 µg,
4-6 éves korban 25 µg,
7-10 éves korban 30 µg,
11 év felett 30-100 µg.
Igen nagy adagokban sem okoz mellékhatást.
A táplálkozásban jó biotinforrások a máj, a paradicsom, az élesztő, a tojássárgája. Érdekesség, hogy a nyers tojásfehérjében található egyik összetevő, az avidin gátolja a biotin felszívódását. E kedvezőtlen hatást a tojás főzése, sütése megszünteti.

C-vitamin (aszkorbinsav)

Az egyik legismertebb vitamin. Nélkülözhetetlen a kötőszövetek, a csontszövet, a fogak képződéséhez, a sebgyógyuláshoz, és számos más anyagcsere-folyamathoz. Hiánybetegsége a skorbut, amelynek legjellemzőbb jele bevérzések megjelenése testszerte. Enyhébb hiányállapotra utal a folyamatos fáradtság- és gyengeségérzet, az ingerlékenység, az étvágytalanság és a súlyvesztés. Fokozott C-vitamin-igénnyel jár a szellemi és fizikai igénybevétel, a lázas állapot, a stressz, a betegségek, műtétek utáni lábadozási időszak.
A napi szükséglet:
0-6 hónapos korban 35 mg,
7-12 hónapos korban 40 mg,
l-0 éves korban 45 mg,
11 év felett 60 mg.
Bár az aszkorbinsav nagy dózisban sem toxikus, tartósan 1000 mg-ot meghaladó napi bevitel azonban mégsem ajánlható.
A táplálkozásban jó C-vitamin-források a zöldpaprika, a saláta, a brokkoli, a kelbimbó, a burgonya, a friss gyümölcsök. A főzés, a sütés, a tartós áztatás, a főzővíz leöntése, az ételek ismételt melegítése jelentős aszkorbinsav-veszteséget okoz.

Szerző: Dr. Kónya Csaba